Gyerekek

Gyerekek

2014. május 29., csütörtök

Áll

Vigyorgombóc húzgálja fel magát mindenhova


Most már hamarosan beszámolóval is jövök, csak sajna mostanában kicsit híján vagyok az időnek...

2014. május 16., péntek

Bevásárlás

És újra. És újra és újra. Megint túl naivak voltunk. Pedig minden egyes alkalom után megfogadjuk, hogy SOHA TÖBBÉ NEM MEGYÜNK KÉT GYEREKKEL BEVÁSÁROLNI. És itt még - egyelőre - nem a kisebbik a problémás (ameddig nem indul el legalábbis), hanem természetesen Maszat Mélydackorszakos Manci. Most is jól indult ám a dolog, beugrottunk egy-két boltba, a harmadiknál szakadt el a cérna és úgy is maradt.

Egyébként meg totál meg is lehet érteni. Két napja folyamatosan esett az eső, nem voltunk nagyon kint a szabad levegőn, csak amennyit muszáj volt. Így hát rájött, hogy ki kell mozognia a benne maradt kilométereket és a felhalmozódott fölös energiákat.

Mindenesetre eddig kivétel nélkül MINDEN EGYES gyerekes bevásárlásról úgy jöttünk haza, hogy SOHA TÖBBÉ. És mégis. Hiába no, úgy látszik, mazochisták vagyunk.

2014. május 14., szerda

Ha egyszer valami beindul...

Nem elég, hogy Kolos barátocskám hétvége óta magától gyakorolja a felülést, tegnap felhúzta magát állásba a kiságyon! És Kincső kisasszony is gondolt egyet: ne csak az öccse sikereinek örüljünk már, így ma reggel száraz pelussal ébredt. Juhhúúú! Nemsokára már csak egy pelenkás lesz a lakásban! :)

Ül


2014. május 13., kedd

Kannibálok :)

Hétvégén Makón voltunk, éppen etetem a picit az egyik szobában, és közben a következő beszélgetést hallom beszűrődni (sütikészítés a téma):

Saci mama: Na, majd megfűzzük Anyát, hogy csinálja meg!

MM: Ne Mama, ne főzd meg Anyát! Anya nem ennivaló!

2014. május 10., szombat

Kis esti romantika

Én: Szép álmokat kicsim, nagyon szeretlek.
MM: Én is szejetlek, Anya. - mondja, és átölel.

Jáááááj.

Reggeli filozofálás

- Nagylányoknak nem kell cumisüveg. Én nem vagyok olyan nagy. Én pici nagylány vagyok.

:)))))

2014. május 8., csütörtök

Szobatisztaságos és Nemjólalvásos

Elmondhatom, hogy nagylányunk bizony eljutott odáig, hogy a délutáni alváshoz sem kér pelenkát (Nagylányoknak nem kell pelenka!). Igaz, csak két hete tart a dolog, de nagyon büszke magára és mi is rá. Az éjszakát még nem mertük bevállalni, az a terv, hogy ha már stabilan kb. 1-2 hónapig működik, akkor jöhet az éjszaka is! Dicsekedés vége.

A nagyfiú most éppen a karomban alszik, néhány napja nagyon zaklatott az alvása. Eddig ez főleg az éjszakákat érintette, de 3 napja napközben is csak félórákat szundizik (kincsősödik elfele, szoktuk mondani), akkor is csak úgy, ha ringatom. Amikor ébren van, akkor is tiszta nyűg, nem tűri meg, ha leteszem a földre, ezért egész nap vagy hurcibálom magammal (fááááj a vállam!), vagy üldögélünk. (Ugyanis egyesek mostanában nagyon rákaptak a csücsülésre, hajszál híján már egyedül is megy.) Lehet, hogy erre a hülye változékony időre reagál így, vagy a foga jöhet? Hajlamos vagyok mindig ez utóbbit feltételezni, de fogacskák persze még sehol... Panaszkodás vége.