Gyerekek

Gyerekek

2014. november 30., vasárnap

2014. november 19., szerda

Ez milyen már??? Most komolyan.

Nem "saját" gyerekszáj, egy legkisebbeknek szóló mesében hallottam:

Fura figura (nem tudtam megállapítani, hogy ember vagy állat, vagy miféle lény) vigasztalja (????) hasonlóan fura, szemüveges barátját (amiatt szomorkodott, hogy szemüveget kell hordania):

- Te jól látsz. Te vagy az, aki nem azért hagyja ki a gólt, mert nem látja a kaput, hanem azért, mert béna.

2014. november 16., vasárnap

Ki a jó?

Újabb esti beszélgetés, most a Mikulással való motiválás vonalán. 

Anya: A jó gyerekek ilyenkor már fekszenek az ágyban. Te jó gyerek vagy, mert már fekszel.

Kincső: Igen. Te meg jó felnőtt vagy. És Apa is jó felnőtt. És Kolos jó baba. Én pedig jó Kincső-óvodás vagyok.

Egyemmeg.

2014. november 15., szombat

2014. november 12., szerda

November

Kutyafülű Aladár

Motoros banda

Déditatával csokit csenni jó móka, megenni még jobb :)

Három az annyi

2014. november 10., hétfő

Vesszőparipám: az alvás

Alaptétel, hogy az ALVÁS szent dolog. A gyerek alvása pedig mind közül a legszentebb. Legfontosabb szabályok: Alvó gyereket nem ébresztünk fel. Álmos gyereket lefektetünk. Ha a gyerek alszik, nem zajongunk, nem kockáztatunk. El nem aludt alvás durván visszaüt. Kihagyása főbenjáró felelőtlenség. Amennyiben nem megoldható (vendégség, stb.), számoljunk a következményekkel.

Továbbá: Éjjel sokszor és/vagy reggel korán felébresztett, magát ki nem pihent anya nyűgös, ingerült. Bármily fáradtan is ébred egy anya, ha a gyerekek délutáni alvása megvalósul, megtáltosodik, energiaraktára feltöltődik. Ennyi mára.

2014. november 6., csütörtök

A Főnök

Esti beszélgetés elalvás előtt:

Én: Nemsokára Apa elmegy néhány napra iskolába...
Kincső: Miért?
Én: Tanulni.
K: Mit tanul?
Én: A munkájával kapcsolatos dolgokat.
K: Ki mondta apának, hogy menjen el iskolába?
Én: A főnöke.
K: Anya, Te mondtad neki?

(Nem, a munkahelyi főnöke) :)))))))))

2014. november 1., szombat

Apa bezsong

A gyerekeknek volt egy doboz színes építőkockája. G. gyakran szóvá is tette, hogy keveselli ezt a mennyiséget, szerezni kéne még hozzá, mert ennyivel nem sok mindent lehet kezdeni. Tény, hogy nem is kezdtek vele sok mindent. Node! Történt, hogy a héten szuper áron hirdették az egyik boltban az említett kockákat. Nosza, rajta, vegyünk akkor még egy vödörrel! Na, ebből lett kettő. Otthon aztán kiderült, hogy nem sok érdemi változás történt valójában, még kéne (G.). Este fogta is magát a két nagy várépítő (Kincső és G.), és elindult egy újabb kockabeszerző-körútra. Sikeresen vissza is tértek újabb két vödörrel. Egész jól eljátszogattak vele - másnapig. Amikor aztán kiderült (G.), hogy bizony még mindig nem elég (Heeee???). Újra nyakukba vették a várost, majd... üres kézzel hazatértek: a pénztárca itthon maradt. Ismét el - ismét vissza - újabb két vödör. Van egy olyan gyanúm, hogy mi vásároltuk fel Szeged akciós építőkockáinak a 90%-át...

De ami a lényeg: Azóta G. épített már várat  (templomrésszel, meg minden extrával), kisboltot, farmot, istállót, házat, és még ki tudja, mik fognak kikerülni a keze alól, mert bizony: Apa bezsongott.