Készültem egy kis beszámolóval az elmúlt napok történéseiről. Lássuk.
Mivel napok óta felfordulás van itthon - G. rendberakja a a lakást, mert úgy néz ki, hogy változások lesznek (KÖLTÖZÜNK, JUHHHHHÚÚÚÚ!!!) - és ez természetesen azzal jár, hogy őrült nagy kupi van itthon. A nagy pakolás közepette rá is lelt egy vécészűkítőre, amit Maszat Manci őkirálynői fenségének tartogattunk a későbbiekre. Rápróbáltam a vécére, erre jött az ötlet, hogy ültessük már rá a kisasszonyt is, csak nézzük meg, hogy hogy mutat rajta. :) Természetesen először ellenállt, mint mindig. (Nem tudom, miért, de nagyon konzervatív a mi lányunk. Nehezen veszi rá magát az újdonságok kipróbálására, legyen az egy ruhadarab, sapka, étel, vagy akár egy vécészűkítő.) No de csak sikerült, ráült, és azóta el kell mondanom, hogy a bili snassz. Persze innen nem tud ötmásodpercenként felugrálni, hogy történt-e már valami, sőt tényleg nem is történt még említésre méltó dolog, de most a bili helyett ez az új szerzemény a sztár. Per pillanat.
Mivel napok óta felfordulás van itthon - G. rendberakja a a lakást, mert úgy néz ki, hogy változások lesznek (KÖLTÖZÜNK, JUHHHHHÚÚÚÚ!!!) - és ez természetesen azzal jár, hogy őrült nagy kupi van itthon. A nagy pakolás közepette rá is lelt egy vécészűkítőre, amit Maszat Manci őkirálynői fenségének tartogattunk a későbbiekre. Rápróbáltam a vécére, erre jött az ötlet, hogy ültessük már rá a kisasszonyt is, csak nézzük meg, hogy hogy mutat rajta. :) Természetesen először ellenállt, mint mindig. (Nem tudom, miért, de nagyon konzervatív a mi lányunk. Nehezen veszi rá magát az újdonságok kipróbálására, legyen az egy ruhadarab, sapka, étel, vagy akár egy vécészűkítő.) No de csak sikerült, ráült, és azóta el kell mondanom, hogy a bili snassz. Persze innen nem tud ötmásodpercenként felugrálni, hogy történt-e már valami, sőt tényleg nem is történt még említésre méltó dolog, de most a bili helyett ez az új szerzemény a sztár. Per pillanat.
Az esti fürdetés is megér egy misét. Egy hete kb. nem hajlandó beleülni a kádba. Csak csellel tudjuk becsalni, de úgy sem mindig. Nem és nem tudunk rájönni, hogy mi lett a baja hirtelen a fürdéssel. Kívülről olyan jól elpancsikol a játékaival, de ha arról van szó, hogy bele kell ülni, azt már nem! Reméljük, hamar leszokik erről, vagyis visszaszokik a kádba...
És írok még néhány szót a pocakomban lakó kis "lényről". Pocakbaba (a továbbiakban PB.) már lassan 18 hetes, de még mindig nem érzem határozottan a mozgolódását. Valami kis kaparászást néha egy-egy másodpercre igen, de ennyi. Mancival húszhetesen éreztem először úgy, hogy már biztos voltam benne, hogy "ez már az", de állítólag második babánál hamarabb szokták. Már annyira várom, hogy érezzem, ahogy izeg-mozog odabent! A hasam viszont rohamosan elkezdett nőni, amit nagyon élvezek. (A derekam estére már kevésbé, de ez legyen a legkevesebb.) Jövő héten megyünk UH-ra, onnantól kezdve már valószínűleg azt is tudni fogjuk, hogy rózsaszín vagy kék ruhákat készítsünk elő őszre.
Néhány nap, és le kell adnom a szakdolgozatomat, ezzel telik mostanában az időm nagy része sajnos, ahelyett, hogy élvezném a szép időt, amit már annyira vártam. Aztán vizsgák, vizsgák, vizsgák, de ha minden jól megy, június közepétől tényleg lehet élvezni a nyarat!
