Kannibálok :)

Hétvégén Makón voltunk, éppen etetem a picit az egyik szobában, és közben a következő beszélgetést hallom beszűrődni (sütikészítés a téma):

Saci mama: Na, majd megfűzzük Anyát, hogy csinálja meg!

MM: Ne Mama, ne főzd meg Anyát! Anya nem ennivaló!

Kis esti romantika

Én: Szép álmokat kicsim, nagyon szeretlek.
MM: Én is szejetlek, Anya. - mondja, és átölel.

Jáááááj.

Reggeli filozofálás

- Nagylányoknak nem kell cumisüveg. Én nem vagyok olyan nagy. Én pici nagylány vagyok.

:)))))

Szobatisztaságos és Nemjólalvásos

Elmondhatom, hogy nagylányunk bizony eljutott odáig, hogy a délutáni alváshoz sem kér pelenkát (Nagylányoknak nem kell pelenka!). Igaz, csak két hete tart a dolog, de nagyon büszke magára és mi is rá. Az éjszakát még nem mertük bevállalni, az a terv, hogy ha már stabilan kb. 1-2 hónapig működik, akkor jöhet az éjszaka is! Dicsekedés vége.

A nagyfiú most éppen a karomban alszik, néhány napja nagyon zaklatott az alvása. Eddig ez főleg az éjszakákat érintette, de 3 napja napközben is csak félórákat szundizik (kincsősödik elfele, szoktuk mondani), akkor is csak úgy, ha ringatom. Amikor ébren van, akkor is tiszta nyűg, nem tűri meg, ha leteszem a földre, ezért egész nap vagy hurcibálom magammal (fááááj a vállam!), vagy üldögélünk. (Ugyanis egyesek mostanában nagyon rákaptak a csücsülésre, hajszál híján már egyedül is megy.) Lehet, hogy erre a hülye változékony időre reagál így, vagy a foga jöhet? Hajlamos vagyok mindig ez utóbbit feltételezni, de fogacskák persze még sehol... Panaszkodás vége.

Húsvét 2014.

Csokigyűjtés 1.

Csokigyűjtés 2.

Egy fess fiatalember

Hét hónap

Kiskolos immáron hét hónapos! Úgy gondoltam, hogy mivel a nagylány is kapott annak idején egy "összefoglalót" magáról, a picinek is kijár egy.

Szóval.
- Méretek: 8.300 gramm és ... hmmm, nem is tudom fejből, hány centis, valahogy úgy 67 körül.

- "Tudomány": Elkezdődött a kúszás időszaka, igaz, egyelőre hátrafelé, de szerintem hamarosan irányba teszi magát. Négykézlábra szokott "állni" és úgy rugózik előre-hátra, irtó cuki! A héten nála is eljön annak a pillanata, hogy lejjebb állítja G. a kiságyát, biztos, ami biztos.

- Fogacskák még természetesen nincsenek. Ezt a szopizás szempontjából pozitívan élem meg. :)

- Éjszakánként még általában kétszer szokott enni, de már előfordult, hogy csak egyszer kelt fel, bár ez még ritkaságszámba megy. Igaz, hogy gyakrabban kel fel, mint Kincső ennyi idős korában, de mégsem annyira fárasztó, mert általában csak eszik, aztán már szundít is vissza. Általában. Kivételek, rosszabb éjszakák persze vannak. (Mint pl. most is - torokgyuszi.)

- Nagyon kis nyitott, barátságos baba, sokat mosolyog, és ha tele van a pocakja és nincs egyéb már nyűgje, nagyon jól elvan.

- A hozzátáplálás jól működik, a tízórai már ki van váltva gyümölccsel (kivéve, ha meg van fázva, mint most, ilyenkor csak a tejecske kell), néha már az ebéddel is bepróbálkozok. Holnap kap husit először, csináltam egy jó kis csirkehúslevest sok zöldséggel, összeturmuixoltam, kíváncsi vagyok a véleményére...

- Ja, és még valami! Annyira fura! Kincsővel el sem bírtam képzelni, hogy tényleg létezik olyan baba, aki megül az anyja kezében egy percnél tovább is! Na jó, Kolos sem az a tedd ki, hadd hűljön fajta, de sokkal-sokkal nyugodtabb Sajtkukac Mancinál, és bevallom, ezt nagyon élvezem! :). Természetesen az a várva várt szeparációs szorongás nála is jelentkezett azért: ha kimegyek a szobából, már biggyed is a kis szája lefelé és kezdődik a sírás!

- Nagyon szereti, ha a nagytesója ott van körülötte, egyfolytában őt lesi, ahogy szaladgál, tesz-vesz. Nagyokat vigyorog rá, látszik, hogy alig várja már, hogy ő is részt vegyen a közös játékokban. Na, ahhoz viszont a nővérének is lesz egy-két szava! ;)

Ki utánoz kit? :)