Gyulán vagyunk. A nagyszülők kutyusa, Lufi hajlamos a szökésre. Tegnap is ez történt, mesélem Maszat Mancinak, hogy képzelje, elkóborolt Lufi kutya. Szomorkodtunk kicsit, de túltettük magunkat rajta (apukám visszahozta időközben). Ma reggel Manó kinéz az ablakon, meglátja a kutyát, felkiált:
- Jaj de jó, előkóborolt Lufi!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése