Bababörzén

Megtanultuk, hogy másfél év körüli gyereket még véletlenül sem szabad bababörzére vinni (Maszat Manci-féle sajtkukacokat). Olyanra legalábbis, ami tele van játékokkal, amik úgy vonzzák őket, mint a mágnes. Meglátnak egy motort, és egyszerűen csak felpattannak rá, rohanhat utánuk az ember. Mert persze mindent ki kell próbálni. Akár egy gumidinoszauruszt is. Eljutottunk tehát az éves nagy babaexpóra, de az ott tartózkodásunk fele minimum azzal telt, hogy egyikünk a kisasszony után rohangált.

Ráadásul amiért kimentünk, nem sikerült szerezni (pont elhappolták előlünk az évszázad legjobb ár-érték arányú babakocsiját, pedig minden kritériumunknak megfelelt volna.). Hordozókendőt sem árult senki, pedig azt hittem, hogy jó nagy választék lesz, még válogatni is fogok tudni, de nem. Azért egy cuki kis feliratos body-t beszereztem a picurnak ("Én vagyok anya programja az elkövetkező 20 évre")... :)

Azért haszontalannak nem mondhatom ezt a délelőttöt, mert találkoztunk kint az őssejtes nővel (aki intézte Maszat Mancinál a szerződést, stb-t), és jó kis ajánlatokkal kecsegtetett minket. Engem leginkább az egyik csomaghoz tartozó ingyenes 4D babamozival, amit - többek között- akkor kapunk meg, ha a 24. hétig megkötjük a szerződést.

Na, és még ami a tegnapi naphoz tartozik és nem elhanyagolható: Manócska tegnap a délutáni alvását úgy elsumákolta, hogy este 7-kor elszundított a vacsorája fölött, aztán fürdéshez készülődve is sikerült állva elaludnia. De aztán este fél 8-tól feggel 7-ig egy pisszenés sem hallatszott ám ki a szobájából! :)