Szóval beköltöztünk az új otthonunkba. Tágasabb, kényelmesebb, nem kell minden egyes alkalommal felcaplatni a harmadikra, és még erkélyünk is van. Egy gond van csak vele: alapos takarítógépezés után sem sikerült teljesen eltüntetni azt az undorító macskaszagot, ami a lakásban honol. Szörnyű, egyszerűen nem tudom megérteni, hogy hogy lehet macskát lakásban tartani? Meg úgy egyáltalán. Kint a helye az udvaron. Szerintem.
Költözésünkkel egyidejűleg a kánikula is beköszöntött. Aggódtunk, hogy Mancikát majd megviseli a változás, de szerencsére eddig az a tapasztalat, hogy jobban alszik, mint azelőtt. Vagy ez lehet, hogy a hőségtől van? Úgy kimerítheti? Nem tudom, mindenesetre ma 9-kor ébredt reggel, és a többi napon sem kelt 8 előtt. (Kivéve tegnap, amikor elvonultunk a 18 hós oltásra, amit a múlt heti lázra való tekintettel a doktornéni elcsúsztatott egy későbbi időpontra.)
Másik új dolog egy homokozással együtt járó kellemetlenség. Ugyanis a kisasszonynak minden egyes homokozás után annyira tele lesz a haja homokkal, hogy lehetetlen kiszedni belőle egy egyszerű esti fürdés keretében. Ma este zuhannyal fogjuk kilocsolni belőle, már készülök fejben a hatalmas hisztire (nem bírja a tusolót a csaj).
No és hogy a testvérkéről is szó essen: Meséltem valamelyik nap Manónak, hogy ha majd kibújik a hasamból Öcsike, és megnő akkorára mint ő, akkor milyen sokat fognak majd egymással játszani. Labdáznak majd, hintáznak, homokoznak, stb. Ebből annyi jutott el a füléig, hogy "Öcsivel lehet labdázni"! Akárhányszor megpillantja a csupasz pocakomat, Otyi, dabda! felkiáltással már rohan a labdájáért, és hozza a kistesójának. Cuki. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése