Gyerekek

Gyerekek

2012. június 19., kedd

Kapaszkodó

Repül az idő! Minden napra akad valami program, aminek kifejezetten örülök, mert Mancika nagyon élvezi, szeret mozgásban lenni nagyon (Sőt, ha nem történik semmi, az nem jó. Nagyon nem jó.). Jó is ebben a hőségben kimozdulni, mert megsülnénk itthon a panelban. Hétvégén például igazi örömünnep volt. Egy éves kis cimborája ugyanis kertes házban lakik, ahol volt minden, mi manószemnek-manószájnak ingere, a pancsolótól kezdve a hintáig, a leterített plédektől a mindenféle (számára) új játékokig, szóval olyan jól elvoltak a kis törpik, hogy nekünk szinte csak asszisztálni kellett és szürcsölni a fincsi - nekem egyelőre alkoholmentes - söröket. Mondtuk is a házigazdáknak, hogy megyünk minden nap :).

Az állásba való felkapaszkodást azóta is lelkesen gyakorolja Manó, most már mindegy, hogy székre, babzsákfotelre, kis- vagy nagyágyra, anyára vagy apára, lényeg, hogy függőlegesben legyen az egész kis testével. Nagyon büszke ám magára, amikor sikerül! Vigyorog, mint egy vadalma! Ismerek valakit, aki hasonlóan zsenge korában csinált hasonlókat, az ő anyukájának azt mondták (ez kb. 30 évvel ezelőtt történt, ma már annak az egykori kisbabának is van egy picivel több mint fél éves kisbabája...), hogy kötözze le a gyereket, mert tönkremegy a lába (szerintem egyébként ma már nem tanácsolnak ilyen drasztikus módszereket). Na ja. Kötözhette az az anyuka (most már nagymama), ha egyszer valaki fel akar állni, akkor fel fog állni. Ő érzi, hogy mikor jött el az idő. Szóval úgy sejtem, hogy az én kis személyi edzőm hamarosan rálép a gázpedálra. 

Mostanában pedig nekem is van ám szabadidőm, nem is akármennyi! Ez azt jelenti, hogy Manó kihagy egy délelőtti félórás szundit, és csak a tízórai után dől ki, akkor viszont kb. 1,5 órára. Pont jó, így az utóbbi időben rendszeresíteni tudtam az ebédfőzést, ami eddig viszonylag ritkaságnak számított...  Szóval nagyon élvezem a dolgot. Egyedül a vasalnivalótól nem tudok szabadulni, arra napközben egyszerűen nem visz rá a lélek. Esténként meg csak a "kötelezőket" vasalom ki, mondván, majd holnap este többet fogok. Aztán mégsem. Ez van. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése