Be kell látnom, hogy oly mértékben font körém suttyomban hálót a virtuális világ amióta itthon vagyok, hogy rájöttem, ennek nem lesz jó vége. Így hát komoly elhatározásra jutottam. Elegem lett abból, hogy nagy jódolgomban naponta kb. 10x megnézem az email-jeimet (mintha olyan fontos ember lennék, ha-ha), a fb-ot (mintha olyan sok minden történne ott is), és a többi hasznosabbnál hasznosabb oldalt. A blogírást nem számolom ide, mert azt a magam részéről nem tartom időpocsékolásnak.
Tehát: Ezennel megfogadom, hogy mostantól kezdve sokkal de sokkal hasznosabban fogom eltölteni az időmet, mint eddig, szabadidőm jó részét a számítógép szemkápráztató sugara előtt görnyedve a nagy virtuális ködbe bambulva. (Egyébként nagyon durva, hogy milyen gyorsan pörög az idő a gép előtt ülve!) Terv az persze rengeteg van, hogy a sok-sok (megint csak ha-ha) szabadidőmet a világhálóról lekapcsolódva hogyan töltsem el.
Mától el is kezdődik a Nagy Megvalósítás Projekt. Internet kihúz (azért nem gép kikapcs, mert M. szeret zenét hallgatni, az pedig a gépen van. Sok. Most éppen Halász Judit a favorit. Amíg az anyja túlságosan meg nem unja.). Napi max. fél órát engedélyezek magamnak, ez éppen elég lesz, hogy kiéljem internetező ösztöneimet.
Szóval a labda fel van dobva. Már kész is a megvalósítandó tervek listája. (Listáim világ életemben voltak, vannak és lesznek, nélkülük mintha félkarú lennék. Mert hát ugye akinek nincs esze...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése